Interjúk

Interjú Déri-Urbán Máriával

2022. végén interjú sorozatot készítettünk nyolc, az oktatási mozgalomban résztvevő szereplővel, hogy bemutassuk az ellenállás arcait. Beszéltünk szülőkkel, diákokkal, tanárokkal, illetve az ősszel, polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokkal. 

Ezeknek az interjúknak nagy részét Facebook oldalunkon tettük közzé, Déri-Urbán Mária történetét azonban itt publikáljuk először.

Fotó: Ispán Zsófi

Déri-Urbán Mária: jobbos és balos együtt van ebben az ügyben

(szülő, Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola)

Hány gyereke van? Hányadikosok?

Három gyermek édesanyja vagyok. A két kisebbik gyerekem még óvodás, de a legnagyobb gyerekem már iskolás. Ő a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskolába jár. 

Mi a legfőbb problémája a kormány oktatáspolitikájával, ha csak egyet kellene kiemelni?

Igazából nem tudnék egyet kiemelni, mert egy összetett rendszerről van szó. A legfontosabbak szerintem azok, amiket a pedagógusok is mondani szoktak. Nem jó a tananyag felépítése, emiatt túlterheltek a pedagógusok és a gyerekek is, nagy létszámúak az osztályok, így nem jut minden gyerekre elég figyelem, nincs szabad tankönyvválasztás, ezért korlátozottak a tanárok lehetőségei. Egy nagyon fontos pont a pedagógusok bére is, ami messze alacsonyabb a megérdemeltnél. De nem csak ez a baj: a pedagógusok el vannak keseredve, nem érzik a megértést, nem érzik az odafigyelést, nem érzik, hogy szakmai szempontból meghallgatná őket valaki. Nem egy olyat hallottam, hogy a Pintér Sándor féle “egyeztetés” után egy pedagógus felmondott, mert nagy reményekkel ment oda, azt gondolta, hogy tényleg meg fogják őket kérdezni, aztán csalódnia kellett. De még olyan problémák is vannak, hogy a szülők viszik a fénymásolópapírt, a krétát…

Mikortól, milyen formában vesz részt az oktatásüggyel kapcsolatos tiltakozásokban?

Körülbelül egy hónapja csöppentem bele, pedig korábban sosem vettem részt tüntetéseken. Addig is figyeltem a híreket, aztán eljött a pillanat, amikor azt éreztem, hogy most már valamit szeretnék én is tenni. Az tetszett ebben a kezdeményezésben, hogy a pedagógusok tényleg politikamentesen, szakmai alapon képzelték el ezt az egészet. Nagyon szimpatikus, hogy ez nem egy támadó, hőbörgő tömeg. A szülők szülőként állnak ott, egymás mellett állnak ott, próbálnak megoldást találni, támogatják a gyerekeik tanárait, egy emberként állnak a pedagógusok mellé. Itt a Külső-Pesti Tankerületben azt látom, hogy a szülők próbálják teljesen politikamentesen kezelni ezt a helyzetet. Balos és jobbos szavazó áll egymás mellett ebben az ügyben.

A kormányoldalról sokan azt hangoztatják, hogy a pedagógusok tiltakozása a politikáról szól. Önnek erről mi a véleménye?

Nem gondolom, hogy ez így lenne. És ezt nem csak a hírekből olvasom, hanem tapasztalatból. Az egyik neves gimnáziumban tanít a férjem unokatestvére, és róla konkrétan tudom, hogy milyen szavazó. És ő nem szeretné, ha ezt a kettőt összekapcsolnák, mert ő pedagógusként vesz ebben részt, és ő igenis szeretné, ha a pedagógusok összefognának és így próbálnának meg tárgyalni a kormánnyal, illetve az oktatásért felelős szakemberekkel. Mert én azt gondolom, hogy nem biztos, hogy a legfelső vezetőnek minden területhez értenie kell, de kell egy olyan sziklaszilárd szakmai csapat, akiben a vezető vakon megbízik, és akik értenek ahhoz, amit csinálnak. Szóval én abban hiszek, hogy szakmai alapon kellene egyeztetni a pedagógusokkal..

Mi lenne az a minimum, ami elvárható lenne a kormány részéről?

Karácsony előtt már biztosan nem fog történni semmi, de a kormány helyében én legkésőbb januárban konzultálnék a pedagógusokkal. A nagy, budapesti gimikben én sok olyan tapasztalt pedagógust láttam, akiktől bőven lehetne tanácsot kérni, hogy miben kellene nagyobb szabadságot adni a tanároknak, milyen tankönyveket lehetne használni, melyik lenne hatékonyabb oktatási módszer, hogy miért szerepelünk úgy a kompetencia felméréseken, ahogy. A kormány részéről pedig egy olyan szakmai csapatot kellene összeállítani, akik közül mindenki felmutatott már eredményeket az oktatás területén. A pedagógusok is ezt képzelik el, én azt látom: egyeztessünk, aztán ti vigyétek a politikai részét, mi pedig visszük a pedagógiai részét.

És mik lehetnének a konkrét lépések?

Hosszú távon, ha visszanézünk, a magyar oktatás sosem volt rossz. És ezt még az egyetemeken tudjuk valamennyire kimutatni. Ezért vonzóvá kéne tenni a pedagógusi pályát, hogy aki ezt tanulta, az ebben is dolgozzon. Mert ha megfizetik rendesen, akkor nem fog elmenni tanári diplomával titkárnőnek a multiba, mert a tanításra tette fel az életét.

Hisz abban, hogy ha a tanárok, diákok, szülők erőt mutatnak, akkor lépni fog a kormány?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Én nagyon bizakodó vagyok. Mindannyiunk érdeke, és ugyanúgy a kormánypárti meg a nem kormánypárti szülőké is, szóval pártpolitikától függetlenül, hogy a gyerekeink egy olyan Magyarországon tanulhassanak, egy olyan, jól működő oktatási rendszerben, amire tényleg büszkék lehetünk világszerte. Én nagyon bízom benne, hogy ennek a fontosságát felismerik, és én azt látom megoldásnak, hogy egyeztetni, egyeztetni, egyeztetni úgy, hogy ez végül mindenkinek megfelelő, elérhető célt hozzon.